Az én könyvem

Ez az anya nem semmi! Írt nekem egy könyvet. Most apa is megígérte, hogy ő is fog nekem írni. Érdekes szüleim vannak, nemde?

Közben én is alkotok folyamatosan, rajzoltam egy kicsit a könyvbe, ha már az enyém.

Apának szülinapra

Apuci szülinapjára készítettem ezt a festményt. Elég jól sikerült. Jól keverem a színeket, ugyi?

A fejlődés stációi

Ezt is megértem!

Mi is elmentünk a hétvégén anyával a Temesvári Rádió nyilvános szilveszteri kabaréfelvételére, a Bartók Líceumba. Az előadás végén készült a mellékelt kép, a zsíroskenyér partin. Mondtam is anyának, hogy még nem voltam ilyesfajta kabarén (politikai stb.), de majd a jövőben nem is áll szándékomban menni. Anya amúgy nagyon élvezte, onnan tudom ezt, mert végig úgy hahotázott, hogy esett le a székről.

Anya fantasztikus ötletei!

Anyának az az ötlete támadt, hogy mi lenne, ha a fürdés közben a kádat körberaknánk gyertyákkal, biztosan látta valami női lapban, hogy ez olyan relaxálós dolog. Nekem is tetszett az ötlet, szeretem az ilyesmit. Jól is ment egy darabig minden, mígnem levertem véletlenül vagy két gyertyát a földre, és a forró viasz rásült a piros csempére. Anya el volt ragadtatva. Kaparta is a késsel egy jó félórát, s szidta a fentieket. No meg engem. Ő volt a hibás, ő rakta oda. Én nem tehetek róla. Há' nem?

Egy újabb remekmű a sok közül

Megérkezett!

(anya jegyzi)

Aradon mindig két héttel korábban jön a Télapó, mivel karácsonykor hazamegyünk Udvarhelyre. Az igazi, persze, ott jön. De fát itthon is díszítünk. Tegnap meg is vettük Pannával a fát, s ő rakta fel egyedül a díszeket. Amikor kész lett azt mondja: - Anya, ez épp olyan, mint a karácsonyfa!

Mikulás

A múlt héten interjút készítettek velem az óvodában a tévések, és megkérdezték, honnan jő a Mikulás és mivel?! Erre azt válaszoltam: Bulgáriából, csónakkal. Hát nem?
Vagy ti másképp tudjátok?

Ilyen voltam, mikor kicsi voltam

Szereposztás

(anya jegyzi)
Panna játszani akar. Kiosztja a szerepeket. Azt mondja: - Anya, mondjuk te legyél a fiú hercegnő...

Ünnepek előtt

Képzeljétek, Aradon már két hete ünneplőbe öltöztették a várost, a főutca puccba van téve, bár még csak holnapután lesz december elseje, nem is beszélve a karácsonyról. De hát ez van, minél tovább tart az ünnepi hangulat, annál jobb. Szóval itt már karácsonyfa is van a városháza előtt, nem is egy, s olyan díszes az egész tér, hogy csak úgy káprázik a szeme az embernek.

Mi is kimentünk anyával, épp valami kampányzáró buli volt, tátottuk mi is a szájunkat. Ott készült a mellékelt kép.

Nem szagolgatják

(anya jegyzi)
Míg nem voltam itthon, Irénke fürödni csalogatta Pannát. Mondja neki: - Gyere, mossuk meg a feneked, mert az óvodában megérzik, hogy büdös, s mit mondanak?!
Erre Panna: - Semmit. Az óvodában senki nem szokta a fenekemet szagolgatni.

Mi lett?

(anya bejegyzése)
Négy napig Pesten voltam, hazajövök, Panni mellém bújik az ágyba és hízeleg. Egyszer nagy komolyan azt kérdezi: Anya, mi történt az arcoddal???? Kissé megijedve, hogy tényleg, mi lett, kezdem tapogatni, majd belenézek a tükörbe. Sehol semmi. Kérdem: miért kérdezted? - Mert olyan illatos...

Szomorú szemű

(anya bejegyzése)
Színházban voltunk, a Kölcsey Színpad diákszínjátszó csoportja két előadást mutatott be. Vége a műsornak, indulnánk haza. Öltöztetem Pannát. Amikor a sapkát fel akarom tenni a fejére, azt mondja: - Ne tedd ezt fel anya, olyan szomorú szemem van benne.

Nagy vagyok!

Milyen kicsi a világ...

Tigriskölyök a kádban

Bekötötték a fejemet

Csendélet apucikával

Szleng

(anya bejegyzése)
Megyünk az autóval. Mellénk áll a másik sávban egy illető. Panna erre határozottan megszólal: Na, hogy került ide ez a szarházi?!!!!